Ybl-okosságok az Ybl-ös hallgatóknak

Segítség a ZH-khoz, megoldókulcs a nehezebb rajzfeladatokhoz, képanyag a vizsgákhoz.

ALJZATOLÁSI MUNKÁK ORGANIZÁCIÓJA



Az aljzatolás fő szabályai leginkább a gyakorlattól függnek.

Beton aljzat esetén például ököl-szabály szerint helyezzük el a dilatációkat, szerelt aljzatnál is a bentről kifelé haladás a célravezető irány.

Az aljzat elkészítéséhez is szükségünk van építőgépekre csakúgy, mint a válaszfalazásnál. Ezek elhelyezéséről és a bejuttatott anyag útvonaláról itt is gondoskodni kell.

A fent soroltak kitalálásához szeretne ez az oldal segítséget adni.

ANYAGTÁROLÁS - DEPÓNIÁK

Két féle aljzatolást különböztethetünk meg:
  • a "képlékeny" anyagút
  • és a szilárd, szerelhetőt.
KÉPLÉKENY ALJZATOK

A képlényekekhez tartozik az esztrich, a beton és a különböző öntött rétegek. Ezek nem igényelnek építéshelyen saját depóniát, mivel:

  • az anyagot üzemben készítik és innen szállítják a helyszínre, majd a kocsiból a pumpán át a kívánt helyre juttatják.
  • az anyagot a helyszínen állítják elő, de nem az építéshelyen, hanem az épületen kívül, onnan szintén csővezetéken keresztül juttatják el az építéshelyre.

Ezért ezeknek az anyagoknak a depóit, tárolóit, tartályait és gépeit az épület alaprajzán nem jelöljük, kizárólag a helyszíni org. terven.

Az épület-berendezési alaprajzon csak a beton (esztrich) pumpa csővezetékének különböző helyzeteit kell ábrázolnunk. Az elkészítési sorrend egyértelműsítését szolgálhatja, ha a különböző állásokat sorrend szerint beszámozzuk.

SZERELT ALJZATOK

A szerelt aljzatok különböző elemekből állnak össze, ezeket az építéshelyen kell tárolni a beépítés közelében.

ZÓNÁK - ANYAGMOZGATÁS - ÚTVONALAK

Képlékeny anyagú aljzat:

Az előző pontból az is kiderül, hogy az építéshelyre nem kézi vagy gépi hordással juttatjuk el az építőanyagot, ezért külön útvonalra nem nagyon van szükség. Alaprajzon nincs mit jelölni, mert a pumpás-ember :) folyton mozgásban van.

Közlekedési útvonalat jelölhetünk, de a friss aljzatot össze ne mászkálja senki! Ezért nem is lesz rajta forgalom, vagyis ezt is elhagyhatjuk.

Szilárd elemes szerelt aljzat:

Szükség van anyagmozgatási útvonalakra és tárolási helyekre is. Ezeket a válaszfalazás fejezetben elolvashatjátok, mivel ugyanúgy kell csinálni.

Tervezni kell közlekedési útvonalat is, amely szintén a válaszfalazáshoz hasonlóan lehet azonos az anyagmozgatás útvonalával.

A továbbiakban mindkét technológiához vegyesen találtok leírást.

Menekülési útvonalat biztosítanunk kell! Ez legyen mindig a legmegközelíthetőbb kijárat felé és állandóan szabadon hagyva. Úgy tervezzük, hogy a friss aljzaton nem kelljen átcuppogni, miközben dől az épület, mert ez jelentősen lassítja a menekülési sebességet!

Zsaluzás nem igazán fordul elő, miveláltalában egy teret, amelyet falak határolnak egyszerre öntenek ki, faltól falig. Zsaluzat készülhet a kisebb lefolyóknál, gépészeteknél, egyéb kiállásoknál, vagy nyílásoknál, de ezeket a pici részleteket részletrajzon ábrázolhatjuk, berendezési alaprajzon nem kell.

KÖZMŰVEK - ÁRAM és VÍZ

Közmű csatlakozás itt is szükséges a gépek áramellátása, a helyszíni világítás, illetve az utókezelés (víz permetezés) miatt.

DILATÁCIÓK - TERÜLET FELOSZTÁS

Az adott szintet kisebb részekre, munkaterületekre bontjuk. Ezen részek határai általában a falak és a dilatációs vonalak.

Dilatáció szükséges:

  • 25m2-nyi terület határain
  • 1:2 = szélesség:hossz aránynál nagyobb arányú területen
  • keresztmetszet-váltáskor (fal ugrásnál, geometria-váltásnál)
  • anyagváltáskor (szerelt aljzatoknál)
A dilatációs elemeket elég egyetlen vonalla jelölnünk alaprajzon, de tudnunk kell, hogy ezek fajtáinak száma elég sok, el kell döntenünk, hogy milyen technológiát választunk, ez nagyban befolyásolhatja az építési sorrendet, amelyet főként a műleírásban kell majd meghatároznunk.
 
Födém peremén, ahol nincs fal (pl üvegezett függönyfal, lizéna) fém szegélyt kell beépíteni, hogy az elterített anyag ne follyon le a födémről.
 
BETONOZÁS - SIMÍTÁS
 
  • Ha a pumpa vége elkezd dolgozni, kialakítjuk a vezető sávokat, amelyek majd síkban tartják a további munkát. (ezeken futtatják a vízmértékes simítót).
  • A sávok tengelytávolsága kb. 2-2,5m. (a simító és az emberi kar hosszából adódik)
  • A sávok szélessége: 15-20 cm
  • A sávokat a falak-területhatárok mentén alakítják ki, valamint ezek között az előbbi osztással.
  • A sávok keresztmetszete trapéz alakú, a felülnézetben ezt meg kell mutatni, azaz kettős vonal fut a sávszéleken.
  • Haladási irány: Bentről kifelé - sarokból az ajtó felé - az épület belsejéből a legnagyobb nyílás felé.
 
JELÖLÉSEK - VONALAK
 
  • A falak most háttérszerepet kapnak, jelölésük lehet semleges.
  • A munkaszakasz-határok vonalait jelölni kell.
  • A dilatációs vonalakat folyamatos vagy szaggatott vonallal lehet jelölni.
  • A födém perem-lezáró fém elemeket kettős vonallal kell jelölni a födém szélén.
  • A betonpumpa (esztrich pumpa) csövének helyzetét nyugodtan cső-szerűen lehet jelölni az alaprajzon.
  • Jelölni kell a közműveket: áram-hullámvonal (lengőkábel)
  • Fel kell tűntetni a haladási irányokat (merről merre haladunk betonozás közben a pumbával)
  • Ábrázolni kell az építési szakaszok sorrendjét: ezt célszerű számozással megadni.


Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 18
Heti: 88
Havi: 138
Össz.: 99 860

Látogatottság növelés
Oldal: aljzat
Ybl-okosságok az Ybl-ös hallgatóknak - © 2008 - 2025 - ybl-okossagok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »