Ybl-okosságok az Ybl-ös hallgatóknak

Segítség a ZH-khoz, megoldókulcs a nehezebb rajzfeladatokhoz, képanyag a vizsgákhoz.

FÖLDMUNKA ORGANIZÁCIÓS TERV


A földmunka-organizációs terv majdnem ugyanolyan, mint a helyszíni organizáció. A különbség abban rejlik, hogy a földmunka, nevéből is adódóan csak a földmunkával kapcsolatos műveleteket részletezi, jelöli. Mivel földmunkánál is dolgoznak emberek, mozognak gépek, van anyagtárolás, ezért ezen a tervlapon is fel kell tűntetni az ezekkel kapcsolatos vonalakat!
 
A könnyebbség kedvéért a helyszíni organizáció rövidítve olvasható majd: HO
 
Tartalmaznia kell:
 
  • Telekhatár, munkaterület határa (a kettő lehet ugyanaz) 
  • Környezet, meglévő épületek, utak
  • Belső közlekedési útvonalak, gyalogos közlekedés útvonalai
  • Konténerek
  • Közművek vonalvezetése
  • Munkagödrök határvonalai, földfalak megtámasztási módja (ha van)
  • Munkafázisok megjelölése
  • Munkagépek helyei
  • Depóniák: humusz, termőföld
  • Méretezés
  • Jelmagyarázat
  • Melléklet
  • Műleírás
Amit tudni kell:
 
  • A telekhatár jelölése ugyanaz, mint a HOs terven és ugyanott van!!!
  • A környezetet ugyanúgy jelölni kell, mint a HOs terven, fel kell venni az utca széleit, a járdát, a közművek vonalvezetését!
  • A közműveket itt is jelölni kell a munkaterületen belül: víz, csatorna, villany
  • A belső utakat itt kell csak igazán jól kijelölni! Az utak a munkagödör szélétől minimum 2m-re legyenek! A munkagépek közlekedése eltérhet a kavicsterített út vonalától, de az anyagszállítást célszerű a kavicsterített útvonalon megoldani. Természetesen a munkagödörbe lekanyarodó tehergépkocsinak nem kell kavicsterítéses utat biztosítani.
  • Konténerek elhelyezése a valóságban általában a föld kitermelése közben áll össze teljesen, a földmunka-terven mégis ugyanúgy jelölni kell mindet, mint a HO-n.
  • A munkagödör:
Az épület határvonala körül minimum 1,00m-es, de inkább 1,50m-es szerelési helyet hagyunk ki. Így kerül kijelölésre a munkagödör határa.
A munka több fázisban történhet. Egy organizációs terven jelölhetjük az összes fázist egyszerre, ilyenkor számokkal különböztetjük meg az egymás után kiásott gödröket.
A mintafeladatban látható, hogy a mélygarázs kerül legmélyebbre, ezért célszerű ezzel foglalkozni először. (A szerkezetépítés majdani sorrendje is sokat segít a sorrendek eldöntésében) 
A munkagödör határait egy vonallal jelöljük. A földfal kialakítása tőlünk függ, eszerint lehet: rézsüs, dúcos, siemens-dúcos, szádfalas megtámasztás. A rézsüs megtámasztáson kívül mindegyik támasz függőleges felület, ezért nem szabad túl mélyen ásott munkagödörnél a teljes falat függőlegesen kialakítani, a felső 1,5-2,0m-t rézsüsen kell hagyni. Ez a mintafeladatnál nem érvényes!!!
A mélyebb munkagödröket két ütemben szedik ki. Egy ütem mélysége általában egy szintmélység, azaz ~3,00-3,50m.
A kisebb mélységű gödröket nem bontjuk ütemekre, a munkagépek folyamatosan szedik ki a földet.
Ahol a szomszédos épületrész mélysége miatt alaplesűlyesztést kell megvalósítani, a lesűlyesztett alaptömbök helyét a mély gödörrel együtt ássák ki.
A feljebb lévő épületrészek alapgödrei mind új fázis(ok)ba tartoznak.
Ha lemezalap készül, egyértelmű, hogy a munkagödröt a lemez aljáig ássák ki.
Ha sávalap készül, akkor nem kell kiásni az egész épület alatti részt, elég csak sávokban kitermelni a földet.
Ha pontalap (kehelyalap, gerenda-, gerendarács) készül, akkor is alkalmazható a sávos kitermelési módszer. Ilyenkor a pontok közötti földet is kiássák pontalap mélységig, később ezt vissza kell tölteni.
Sávban kiásott alapgödör földfala egyúttal a következő betonozás oldalzsaluja is lehet. Itt felmerülhet a kérdés, hogy mi van a 1,50m-es szerelési hellyel? Nos, ha sávalapot, vagy pontalapot (kehelyalapot és alaptömböt) építünk, ezek nem kerülnek mélyre, tehát a munkásnak sem kell mélyre hajolnia, ezenkívül a gödörből két oldalról is lehet szerelni az alapot. Vagyis ez azt jelenti, hogy a sáv a hosszanti két oldalon nem bővül 1,50m-rel.
Lehajtó földrámpa készítésénél is ki kell alakítani a földfal megtámasztását vagy rézsüjét! A lehajtó rámpa meredeksége max 20°.
Munkagép szélességű vagy annál kisebb földsáv kitermelésekor (ha az egy mélyebb gödör mellett van) a kitermelés minden esetben a felszínről (vagy a magasabb szintről) történik, mert a munkagép így nem szakad bele a munkagödörbe.
 
MIVEL ÉRTELMEZHETŐBB EGY RAJZON BEMUTATVA, HOGY HOGYAN KELL FÖLDMUNKÁT TERVEZNI, EZÉRT ITT EGY VETÍTÉS. Smile A DIÁT ÉN ÁLLÍTOTTAM ÖSSZE, NE VEGYÉTEK ALAPMŰNEK, CSAK SEGÍTSÉG!!!
MŰLEÍRÁS:
 
A MŰLEÍRÁS CSAK EGY RÉSZE A TELJES DOKUMENTÁCIÓNAK!
A műleírás mindig az adott tervhez tartozó információkat, történéseket, jelöléseket foglalja össze és magyarázza meg, illetve bontja részletekre szöveges formában.
 
A műleírások sajnos nem vázlatosak, szép szöveget kell összehozni! Az átláthatóság miatt célszerű pontokba szedni a teendőket, leírásokat.
 
A Földmunka Organizációs Tervdokumentáció részeként a MŰLEÍRÁS a következőket tartalmazhatja:
 
  • Cím, terv megnevezése
  • Felvonulás a munkaterületre
  • A munkaterületen végzendő feladatok összefoglalása
  • A munkaterület kijelölésének menete
  • A leendő földfalak megtámasztásának módja (szádfal, dúcolat...)
  • Az egyes munkafázisok megkülönböztetése, részletes leírása (gödör mélysége, kitermelt föld mennyisége, ásás ütemezése, stb.)
  • A munkafázisok sorrendje
  • Gépláncok (gépek neve, típusa, sorrendje)
  • A lefejtett humuszréteg elhelyezése munkaterületen és azon kívül (depó+elszállítás)
  • A kitermelt föld elhelyezése a munkaterületen és azon kívül (depók+elszállítás)
  • Melléklet
MELLÉKLET:
Többen kérdezték, hogy a melléklet mit tartalmaz?
Nos :) a melléklet tulajdonképpen azokat a számításokat és részletrajzokat (skicceket) tartalmazza, amelyeket a terv elkészítése közben magunknak készítettünk. Ezeket érdemes jól érthető, átlátható formában vezetni már számolás, rajzolás közben is, hogy ne csak mi értsük, hanem egy vadidegen is követni tudja.
A melléklet tartalmazza még a földmegtámasztások módjának leírását is, bár ezt a műleírásban is részletezhetjük.
Noha a tervlapon ábrázoljuk, a jelmagyarázat is a melléklet része.
Készítünk még idomtervet és idomterv-táblázatot is, ez foglalja össze a munkafázisonként kitermelt föld adatait.
Az idomterv nem ugyanaz mint az idomterv-táblázat! Az idomterv egy rajz a földmunka egyes térrészeinek a megjelölésével, a táblázat ennek a rajznak a számításait tartalmazza.
A melléklet eleme a géplánc-leírás. Ez végül is egy lista, amely a terepen működő összes gépet tartalmazza a földszállító tehergépkocsikkal együtt.
Részletesen a gépláncról:
Az építési területen megkezdődik a földkitermelés. Ki kell számolni, hogy összesen hány m3 termőföld mozog majd (ebben benne van a területen elhelyezett és az elszállított termőföld is)! Ki kell taláni, ezt mindenki maga gondolja ki, hogy hány helyen akar földkitermelést folytatni egy fázison belül. Ha például mélygarázs kitermelése történik, akkor érdemes 2 helyen kitermelni a földet a munkagödörből. Innen máris adódik, hogy 2 kotrógép fog odalenn a munkagödörben dolgozni.
A 2 kotró azonnal két gépláncot ad. Mindkettőhöz minimum 1-1 rakodó kapcsolódik a munkában, ám ez nemcsak ettől függ!
A kotrónak van egy kanáltérfogata és egy munkateljesítménye. (utóbbi általában a kanáltérfogat kétszerese percenként) A munkateljesítményből egyértelműen látszik, hogy mennyi földet fog a kotró percenként a felszínre rakodni. Ezt a földmennyiséget kell percenként a rakodónak is megmozgatnia, innen tudjuk kiszámolni egy egyszerű osztással, hogy hány rakodó kell egy kotróhoz. Lehet, hogy elég 1-1, de lehet, hogy kijön, hogy pl 1 rakodó képes lenne 2 kotró földjét mozgatni. Ilyenkor maradhat az 1-1 felállás.
Tehát hol is tartunk? 1 kotró dolgoztat 1 vagy 2 rakodót.
A rakodó tehergépkocsira(tgk) rakodja a földet. A tgk-nak is van egy puttony m3-re, azaz a rakodónak ennyit kell megtöltenie. Kiszámolható, hogy 1 tgk megtöltéséhez mennyi idő kell. Először percben, aztán órában, innen kiszámolható, hogy 8 munkaórás nappal számolva hány napos lesz a munka az első fázisban.
A tgk megtöltése IDŐ. A tgk szállítása szintén IDŐ. Ezt is ki kell számolni! Telerakva egy tgk 30km/h sebességgel halad, üresen 45km/h-ra képes. Ezért van dugó a városban. :) Legyen az elszállított termőföld külső lerakodóhelye 10km-re! Innen egy egyszerű fizikai képlettel kijön, hogy mennyi idő kell a teljes úthoz oda-vissza, plusz a töltési idő a kitermelésnél. Ebből látszik, hogy 1 tgk hányszor tud fordulni 1 óra alatt.
Most mit tudunk? 1tgk hány fordulót képes tenni 1 óra alatt.
Ha ezt tudjuk, kiszámolhatjuk, hogy hány teherautó kell 1 órai kitermeléshez. Egyébként kb 3-5 tgk kell. Figyelembe kellvenni, hogy a munkagépek nem dolgozhatnak üresjáratban (a rakodó nem pihenhet), mivel ez költség többletet jelentene az elhúzódó munkaidő miatt! Ezért mindig biztosítani kell 1 plusz tgk-t, hogy a rakodó valamit mindig töltsön!
Ha ezt tudjuk, akkor már mindent tudunk.
Összegezve:
2 helyen folyik a földkitermelés a mélygarázsből.
Ehhez kell 1-1 kotró = 2 kotró
A kotrók 1-1 vagy 2-2 rakodót látnak el = 2 vagy 4 rakodó
A 1 rakodó 1 óra alatt kb 3-4 tgk-t tölt meg = 3-4 tgk.
2 rakodó kétszer annyit =2*[3-4]tgk = 6-8 tgk+a biztosíték tgk = 7-9 tgk/munkafázis.
És tudjuk az egy órai teljesítményeket, azaz az egy óra alatt kitermelt és elszállított föld mennyiségét, azaz innen a szükséges munkanapok számát.
Kész a számítás!
A földmunkához metszetet is kell készíteni a munkaterületről, ajánlott sajnos a legproblémásabb szakaszon felvenni a metszetvonalat! Problémás rész például a rámpa, az alaplépcsőzés, az ideiglenes belső út kialakítása.


AMI MÉG FONTOS LEHET:

A gépláncot valóságos gépekből kell összeállítani! A gépeket a gyártók, illetve üzemeltetők honlapján kereshetitek, vagy az építésgépesítés honlapon.

A gépek teljesítményét esélyes, hogy az ÉMÍR szerint kell megállapítani, bár az építésgépesítés honlap szerint követve ezt meg lehet esetleg úszni. A munkagépek adatait megtalálhatjuk a neten is gépgyártói, illetve forgalmazói oldalakon, ezeket nyugodtan használhatjuk.

A kitermelt föld adatai tanárok által adottak, ezeket a már párszor említett épgépesítés honlapon található szorzó tényezőkkel módosítani kell, így kapjuk a teherautók által szállítandó mennyiségeket. A tényezőkkel az alapadatokat kell megszorozni, így haladhatunk tovább a számolásban.

Tapasztalati okosság, hogy nem kell minden szorzótényezőt felhasználni, elég csak az aktuális munkavégzéshez tartozóval beszorozni a mozgatott köbmétert. Például: ha a talaj süppedős, akkor nem kell a szilárd talaj-tényezővel is beszorozni.

Ha alaplépcsőzés készül, az nem jelenti azt, hogy a munkagödör hosszanti és a keresztirányú kiterjedése egyenlő mértékű. Ez csak akkor igaz, ha négyzethálós a területosztásunk.

módosítva 2010.04.28.

Köszönet Damásdi Krisztinának a helyesbítésekért!



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 1
Tegnapi: 17
Heti: 42
Havi: 398
Össz.: 96 352

Látogatottság növelés
Oldal: foldm
Ybl-okosságok az Ybl-ös hallgatóknak - © 2008 - 2024 - ybl-okossagok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »